A következő napokban az óvodai tehetséggondozással szeretnénk foglalkozni.
Először egy kicsit általánosságban néznénk a téma mögé, majd a következő hetekben folyamatosan mutatjuk be saját munkánkat is.
Az interneten találtam egy szerintem nagyon jó összefoglalót, mely a szülők számára is egyszerűen magyarázza el a tehetséggondozás és az óvoda kapcsolatát. A cikket változtatás nélkül másolom be ide, mely Enzsöl Péterné gyógypedagógus tollából származik a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet honlapjáról. A cikk a következő linken is elérhető:http://www.mpigyor.hu/mpi/tartalom/tanulmanyiversenyektehetseggondozas/tehettseggondozascikkei/azovodainevelesesatehetseggondozas.htm
"Az óvodai nevelés és a tehetséggondozás
„Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:
Igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni,
hogy minden ember javára legyél.”
Az óvodai nevelés a 3–7 éves gyermek középpontba helyezését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, fejlesztését tekinti elsődleges feladatának. A gyermek fejlődő személyiség; fejlődését genetikai adottságai, a belső fejlődés sajátos, egyéni törvényszerűségei és a környezeti hatások együttese határozzák meg.
Ezt a fejlődést az óvodai nevelés tudatosan, tervszerűen, a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve segíti, és játékos módon felkészíti őt az iskolára, a társas, közösségi életbe való beilleszkedésre. E program megvalósítására az óvopedagógus számára 3–4 év áll rendelkezésre.
Sok kisgyermek életében az óvodába lépés az első, amikor leválik édesanyja ölelő karjából, sok érdekességet, csodálatos dolgot sejtető, de mégis számára idegen világba csöppen, ahol már nem ő az „egyetlen”, hanem sok-sok kisgyermek között kell majd alkalmazkodnia másokhoz. Elkezdődött ezzel a szocializációs folyamat, társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy képes legyen majd beilleszkedni a világba.
A gyermek tevékeny lény. Ezért a fejlesztés tartalma mindig tevékenységben, tapasztalás útján sikeres, hiszen szemléletes, képszerű gondolkodásuknak ez a legmegfelelőbb.
A cél mindig az önállóan tevékenykedni akaró, tudó, boldog kis személyiség elérése.
Mi a tehetség? A személyiség alapvető vonása, amely lehetővé teszi a jó képesség magasabb szintűvé alakítását.
Az óvodai nevelés során középső és nagycsoportban már bizonyos jelek alapján a tehetségígéretes gyermek megmutatkozhat.
Tudjuk, hogy a zenei képesség az, ami már ilyen kis korban egyértelműen felismerhető. Mivel Gerduer (1985) két tehetségszférát körvonalazott, e bővítés az óvodában is felismerhető: így a nyelvi, matematikai és testmozgási szférákban.
Az új fogalom a kreativitás. Az óvodai nevelés során ez a képesség legszembetűnőbben a játékban ismerhető fel. Az ilyen gyermek aktív, különleges dolgokat alkot, nem a megszokott szabályok szerint cselekszik, az eredmény mégis fantasztikus.
Mit tud tenni az óvodapedagógus, ha kiemelkedő képességű gyermeke van a csoportban?
Az első és alapszabálynak is tekinthető, hogy hagyjuk a gyermeket önállóan alkotni! Dicsérjük, újabb és újabb eszközökkel, lehetőségekkel motiváljuk, segítsük, hogy elképzeléseit megvalósítsa. Tolmácsoljuk másságát – ha magatartásában nehezen kezelhetőség van, legyünk vele nagyon türelmesek! A képességeit fejlesztő feladatokkal bízzuk meg!
A szülőkkel való konzultálás, a jó kapcsolat nagyon fontos! Hiszen a szülő önmagában látja gyermekét, míg az óvodapedagógus más szituációkban, helyzetekben, a csoport egészében, a társakhoz való viszonyában. Így az iskolaválasztásban is előnyös az együttműködés.
De szerencsés-e a zenei képességekkel megáldott gyermeket zenetagozatos iskolába, a kiemelkedő testmozgású gyermeket sporttagozatos iskolába, vagy a mentálisan (nyelvi, matematikai) fejlett gyermeket tehetségfejlesztő iskolába irányítani? Nem skatulyázzuk-e be idejekorán fejlődő személyiségét? Hisz oly sokat változik még!
Tudjuk jól, hogy az óvodás életkor még nem igazán alkalmas a tehetség megnyilvánulására. Vannak jelek, melyek utalhatnak arra, hogy a kisgyermek képességei kiemelkedőek, de a tehetség valódi megjelenése az iskoláskorra, szélsőséges esetben még későbbre tehető.
Ezer és ezer példa van arra is, hogy a tehetségígéretes gyermek középszerűvé válik, s akiről nem is gondolta volna az ember, később nem mindennapi dolgokat produkál (Edison, Einstein, Herman Ottó stb.).
Ezért fontos, hogy soha ne ítélkezzünk gyermekeink felett! Nagy odafigyeléssel és végtelen türelemmel segítsük őket, hogy a legjobb képességeiket tudják kibontakoztatni, megmutatni.
Tegyük magunkévá Czeizel Endre szavait: „amikor a pedagógus „kap” egy 4–7 éves kisgyermeket …, benne van a dávidi tökéletesség lehetősége!”
Utóirat: Kedvencem, a XX. század nagy alakja, JACQUES YVES COUSTEAU kapitány, aki kitartásának köszönhetően igen sokat tett bolygónk állatvilágának, a tengerek világának megismertetéséért, a környezetszennyezés káros hatásainak bemutatásával a környezetvédelemért. Munkásságát, hosszú és különleges életpályáját sokáig lehetne méltatni.
Érdekessége az indulásban rejlik: unta az iskolát, csibész viselkedése miatt egy táborozás alkalmával büntetésből meg kellett tisztítania a Hardy-tó fenekét a sűrűn benőtt vízinövényektől. Ez az esemény eldöntötte sorsát, a víz alatti világ örökre rabul ejtette a 10 éves kisfiút.
Soha nem sejthetjük, mi rejlik két csillogó gyermeki szempár mögött!"
Enzsöl Péterné
A fenti gondolatok szellemében tehát a következő hetekben beszámolunk saját tehetséggondozó munkánkról.
Nagy Rita
A fenti gondolatok szellemében tehát a következő hetekben beszámolunk saját tehetséggondozó munkánkról.
Nagy Rita
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése