Úgy látszik a héten most már menthetetlenül a cukorbetegség lesz a téma. Ahogy nézelődtem a témában, egyre inkább érzem, hogy milyen fontos erről beszélni! Az óvoda és cukorbeteg kisgyermek témakörbem elég sok indulatot, vádaskodást, haragot... de szerencsére azért jó példákat is láttam.
Forrás:www.szurikataalapitvany.hu
Ma beszélgettem Diabkuty "apukájával" és egyet értettünk abban hogy szülő és intézmény együttműködése elengedhetetlen a cukorbeteg kisgyermekek óvodai ellátásában. Sok cikket, hozzászólást olvastam a napokban a témában, és úgy tapasztaltam, hogy mindkét oldalról vannak jó és rossz példák egyaránt. Vannak elutasító intézmények, és vannak "követelőző" szülők. Szerintem nálunk azért tudott jól működni a dolog, mert minden dolgot, problémát megbeszéltünk, mi mindenre vállalkoztunk, a szülők viszont mindenben segítségünkre voltak. Ha a gyerekek látják ezt a kölcsönös bizalmat és együttműködést, ők is bíznak majd a pedagógusban, és a bizalom már fél siker... A gyermek, és a szülő feltétlen bizalma nélkül nem működik a dolog. Én bíztatok minden pedagógust, hogy ne féljenek "bevállalni" ezeket a gyerekeket. Ha félelemmel állnak a dologhoz, az semmiképpen nem jó... Ha nem biztosak magukban, keressenek olyan lehetőségeket, amik hozzásegítik őket ahhoz, hogy magabiztosan tudják befogadni és ellátni ezeket a gyerekeket. Jó lehetőség erre az Egy Csepp Figyelem Alapítvány "Belevalók" címmel indított programja. A linkre kattintva több információt is kap az érdeklődő. http://www.egycseppfigyelem.hu/programjaink/belevalok
A szülőktől viszont türelmet és segítséget kérnék... a szülőnek aki a cukorbeteg kisgyermeket neveli, természetessé, élete részévé vált -sajnos- együtt élni a betegséggel. Szerintem a pedagógusok nem kimondottan a "szúrástól" félnek, hiszen az bárki által megtanulható...hanem attól az új helyzettől ami akkor adódik, ha a vércukorszint kórossá válik. Szerintem attól félnek, hogy nem reagálnak gyorsan vagy jól. A mi csoportunkban 31 kisgyermek járt, közöttük Kornél. Minden gyermekre figyel az óvónéni, de be kell valljam egyik fél szemünk azért mindig Kornélon volt... Nem ásít-e, nem izzad-e, nem bágyadt-e, nem "pörög"-e... Szóval azért nem felelősségmentes a dolog... DE együttműködéssel működik :)
Most pedig szeretném felhívni a figyelmet egy jó kezdeményezésre:
A "jó ügyet" a www.jougyekert.hu oldaláról másoltam be:
Az idei Vivicitta alkalmával futásoddal adományokat gyűjthetsz, vagy adományozhatsz a Gézengúz Alapítvány, a NOÉ Állatotthon, a Sportos Cukorbetegekért Egyesület és az UNICEF Magyarország számára.
Góczen Krisztián Diabkuty apukája is indul a Vivicittán, ő futásával a "Sporttábor cukorbeteg gyerekeknek" kezdeményezésre gyűjti a felajánlásokat.
Erről a kezdeményezésről részletesen ezen a linken tájékozódhattok: http://jougyekert.hu/hu/jo_ugyek_tamogatoinak/kovetek_es_vallalasaik/sporttabor_cukorbeteg_gyerekeknek_.html#.VQHdnPmG-zc
Aki teheti segítsen...én már megtettem :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése